Paeli (ejtsd: "péli"), a kamasz fiatalember, 18 éves kora előtt 3 nappal kapja kézhez a nagyszülei hagyatékát, és ebből tudja meg, hogy a nagypapa (Kihinna Suutari) és felesége Ling mama külön-külön leveleztek a bátyjával és a nővérével a párválasztás, a párkapcsolat és a szexualitás legfontosabb kérdéseiről. Ezekből a bizalmas és rendkívül tanulságos levelekből olvashatsz most néhány kiragadott részletet...

Idézetek a könyvből

"A párválasztás olyan, kedves unokám, mint a pöttyös bögre és a kristálypohár esete. Ha valaki mindig is pöttyös bögrét akart, erre vágyott, de nincsen a közelben egyetlen bögre sem, az ember hajlamos inni a kristálypohárból is. Azután, ahogy telik az idő, egyre jobban zavarja, hogy kristálypohárból kell innia, így elkezdi rávenni a kristálypoharat, hogy legyen már bögre. Olyanokat mond, hogy "már háromszor megbeszéltük, hogy növesztesz ide oldalra egy kis fület!", meg hogy "sokkal jobb volna mindenkinek, ha nem lennél ennyire átlátszó, kezd idegesíteni"...stb. Ahelyett, hogy keresne magának egy bögrét!
Ha valaki bögrét szeretne, igyon abból, és hagyja, hogy más boldog legyen a kristálypohárral. Ez a bögrék szabálya."

"Egy kapcsolat olyan, mint ahogy a folyók egyesülnek - a folyamat fokozatosan történik meg, mielőtt a tengert elérik. Különbözőek a gyökereitek, ahonnét eredtek, s útközben bizonyos részeitek megtalálják egymást... azután ahogy telnek az évek, újabb és újabb részek egyesülnek nagyobb folyókká a lelketekben. Soha többé nem lesztek már az a kis ér, aki voltatok... de cserébe Tiétek az óceán. Persze az az ember, aki legyőzi a társát, az sosem jut el a tengerhez."

"Azt szokták mondani, hogy egy férfi először az anyját veszi el feleségül, azután a nővérét, majd a harmadik házasságában a feleségét... ami persze csak viccnek tűnik, de mi öregek már tudjuk, sajnos túl gyakran zajlik így az élet. Idő kell ahhoz, hogy egy férfi megérjen."

"Mindenki a párjával illik össze. A párunk, pedig olyan, mint mi vagyunk, abban az értelemben, hogy hasonló. Mint egy pár cipő... a lényegi dolgokban megegyeznek. Jól választottál párt magadnak, ha visszanézve majd elmondhatod: "Szerethettük egymást, mert kezdettől fogva összeillők voltunk. Nem kényszerültünk arra, hogy feladjuk önmagunkat. Közösek voltak az értékeink és a céljaink nagy része is, így nem kellett lemondanunk róluk."

"A család és a házasság célja NEM AZ A BOLDOGSÁG, amiben a legtöbb ember hisz. Ha valaki azt hiszi, hogy a házasság és a családi élet arról szól, hogy egyéni igényei végre olyan fokon elégülhetnek ki, amelyre mindig is vágyott, NAGYOT csalódik. S pusztán azért, mert MÁS CÉL lebeg a szeme előtt, mint ami a játék VALÓDI célja."

"Igenis képesek vagyunk egymással megszerettetni új dolgokat, felcsigázhatjuk egymás érdeklődését a számunkra kedves dolgok irányában, de TUDNUNK KELL, hogy mikor elég és mikor reménytelen. Az öngyilkosság egy különös fajtája, ha úgy érünk el bármilyen célt, hogy közben meghal bennünk valami, önmagunkból."

"A házasság egy olyan oázis, amelyet a beszélgetés patakja éltet. Olyan férfit szeress, akihez vonzódsz, ÉS akivel összeillessz. Kiemelem neked ezt a három legfontosabb szót, nehogy elfelejtsd, hogy ezek különböző dolgok."

"Általában komoly oka van annak, ha valaki soha nem jár táncolni, 10 éve nem volt nyaralni, sosem szokott célokat kitűzni 5 évre előre, nem szokott kacagni, nem szokott fogorvoshoz járni, vagy nem fejezi be, amit elkezdett. Ezek NEM jelentéktelen apróságok. A szokások mögött mindig meghúzódik valamilyen sajátos elképzelés, hit vagy meggyőződés arról, hogy mi jó, mi rossz, mi fontos, és mi nem az. A MÉRTÉK legalább olyan fontos jelzőbója, mint maga a szokás megléte (vagy a hiánya)!"

"Az ember olyan, mint egy növény. A gyökerek a gyermekkor, a törzs pedig a jellem. Ez utóbbit - belülről kifelé - három réteg alkotja: a szándék, a szokások és a tudás. Általában mindenki a virágokra figyel... a gyökeret néha elfelejtik. Aki ezt megérti, az tudni fogja, hogy min múlik két fa násza - a házasság."

Ez a könyvem sajnos elfogyott.